Anita tanító néni oldala

ÖKO sarok

Az ÖKO sarokban ismerkedjünk meg az újrahasznosítás és a környezet tudatosság fogalmaival.

Szelektív hulladékgyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerint való elkülönített gyűjtését jelenti. Ez a gyakorlatban úgy valósulhat meg, hogy a megvásárolt élelmiszerek és fogyasztási cikkek csomagolóanyagát - a papír, műanyag, üveg, fém és italos kartondoboz csomagolást - a termékek elfogyasztását követően már otthonunkban anyaguk szerint különválasztva tároljuk, ezt követően pedig ugyancsak anyaguk szerint elkülönítve helyezzük el a szelektív hulladékgyűjtő szigetek megfelelő edényeiben.

Mit, hova?

A különböző újrahasznosítható hulladék fajtákat különböző színnel jelölik. Ezek a színek vannak a hulladékgyűjtő szigetek konténerein.
Nézzük mit jelölnek a színek, és mit dobhatunk a megfelelő színű konténerbe, és mi az, amit nem.
 

Az italos kartondobozok (tejes és gyümölcsleves tégladobozok) gyűjtése szintén városonként eltér : a legtöbb helyen a papírhulladékokkal együtt gyűjthetjük ezt a csomagolóanyag típust, de előfordul, hogy a műanyag- vagy fémhulladékok közé kell dobni.

A gyűjtőedényekben elhelyezhető hulladékokról az edényeken lévő képek, piktogramok és felsorol ások adnak tájékoztatást.

Miért fontos a szelektív hulladék gyűjtés?

Csomagoló-, és tároló anyagaink egy része a természetbe visszakerülve nem bomlik le, így a természet nem tudja azt újra hasznosítani. Egyes termékek egyenesen mérgezők, így károsíthatják közvetlenül a környezetet, vagy a természetben élő állatok élőhelyein magukat az ott élő állatokat.

Vannak olyan csomagoló-, vagy tároló eszközeink, melyek papírból készülnek.
A papír pedig - mint köztudott - fából készül.
Kézenfekvő tehát, hogy ha újrahasznosítjuk a papírt, akkor nem kell annyi fát kivágni, ami szintén nem csak a fák szempontjából fontos, mivel a fa is élőhelyül szolgál a természetben. Madarak és más fákon élő állatok lakhelyei.
Nagyon fontos tehát, hogy különbséget tudjunk tenni az újrahasznosítható hulladék és szemét között.

Hogyan vigyázhatunk a bolygónkra?

A bolygót sajnos nagyon sokan nem tisztelik. Sokan szemetelnek, sokan természeti-, vagy ásványi kincseit használják felelőtlenül. Pedig bolygónk nem csak kiszolgál minket, hanem ez az élőhelyünk.
Ha nem vigyázunk rá, akkor saját élőhelyünket tesszük tönkre. Kis odafigyeléssel te is tehetsz a bolygóért.
Hogy hogyan?
Néhány apró szabályban igyekeztünk összeszedni, hogy mit tarts szem előtt:

• A víz kincs. Vannak olyan országok, ahol nagyon ritka az iható, tiszta víz. Biztos te is láttál már újságban-, televízióban Afrikáról képeket. Ott nagyon ritka az ivóvíz. Bár nálunk nem annyira ritka, ez nem azt jelenti, hogy  felelőtlenül bánhatunk vele.
  Ha ehhez hozzávesszük, hogy mi itt Magyarországon olyan szerencsések vagyunk, hogy ivóvízben fürödhetünk, nagyon nagy a felelősségünk, hogy vigyázzunk rá. Tehát ne folyasd tovább a csapot, mint amennyire feltétlenül szükséges. Ha teheted, zuhanyozz fürdés helyett.
• A szelektív hulladékgyűjtéssel kevesebb hulladék kerül a természetbe, még az is lehetséges - ha mindenki gondosan kezeli a szemetét - hogy semennyi. Így sok milliárd élőlény élete lehet jobb. Közte a miénk.
• Amennyiben a szüleidnek van rá lehetősége, készítsetek komposztot. A komposzt a háztartásban keletkező szerves hulladék talajjá alakítása. Hogy mi a szerves hulladék? Minden ami a természetben lebomlik.
  Amikor anyukád főz valamit, akkor a zöldségekről lehámozott héjat, vagy a kávé zaccot a szemetes helyett egy az udvaron, árnyékos helyen elhelyezett komposzt ládába is öntheti. Ezt azután idővel fel lehet használni virágföldként, vagy ha van kiskertetek, akkor abban. 
• Mindig kapcsold le a villanyt, ha nem vagy a szobában. Amikor már nem kell a világítás, ne égjen feleslegesen. Magyarországon a villanyáramot, ami a konnektorból kijön, vagy a kapcsolóban van még nagyobb részben hőerőművekben állítják elő. A hőerőművekben valamit elégetnek, ami vizet forral gőzzé, és ez hajt meg nagyon nagy kereket. Így keletkezik az áram. Az ilyen áramtermelőket erőműveknek hívjuk.
  Sok erőműben fát, vagy más szerves anyagot égetnek el. Ez a kisebbik baj, mivel ezek égésekor annyi széndioxid kerül a levegőbe, amit a növény élete folyamán megkötött. Ám sok olyan erőmű is van ami földgázt, vagy kőolajat használ a víz forralásához. Ezek nem növényi úton keletkeztek, így égésük során károsítják a levegőt, amit utána beszívunk. Ha nem ég feleslegesen a villany, kevesebb áramot kell készíteni, így kevesebb káros anyag jut a levegőbe.
• Tudatosan vásároljatok. Ha van rá lehetőségetek, vásárláskor ne kérjetek eldobható műanyag szatyrot. Nagyon sor áruházban már lebomló nejlon szatyrot adnak, de a legjobb, ha saját szatyorral mész. Ha ez újrahasznosított anyagból készült, akkor sokat tettél a környezetért. Vásárláskor igyekezz olyan csomagolású terméket választani, ami újrahasznosítható, vagy környezetbarát. Ezt általában jelölik a csomagoláson.
• És a legfontosabb. Ne szemetelj. Minden szemétnek megvan a helye. És ez a hely nem a környezet. Kérj tanácsot a szüleidtől, vagy a tanáraidtól.

Fenntartható fejlődés

A fenntartható fejlődés egy olyan fejlődési folyamat, ami kielégíti jelen szükségleteinket anélkül, hogy csökkentené az utánunk következő generáció lehetőségeit, hogy kielégítse szükségleteit. Ez így nagyon bonyolultnak hangzik, de igazából nem az.
Van egy mondás, ami szerint a bolygót nem a szüleinktől örököltük, hanem a gyerekeinktől kaptuk kölcsön.
Ha belegondolunk ez valóban így van. Nem csak azért kell vigyáznunk rá, hogy megőrizzük olyan szépnek, amilyennek mi megismertük, hanem hogy a gyerekeink is ilyen szépnek lássák, és ugyanilyen élhető legyen a számukra is.

Réges-régen az emberek csak annyit vettek el a természettől, amennyire feltétlenül szükségük volt. Később igyekeztek megtermelni azt, amit felhasználtak. De mindkét esetben a természetnek megfelelő ideje és ereje volt arra, hogy pótolja az így elvett dolgokat. Ha kivágtak egy fát, akkor addig nem vágtak újabbat, ameddig a kivágott helyén nem nőtt egy újabb.

Persze most már sokkal többen élünk a földön mint régen, így sokkal több mindenre van szükségünk. Mind mennyiségben, mint minőségben. A mostani ember szokásai ezért már teljesen másmilyenek, mint a régi-, a természettel együtt élő embereké volt. Nagyon sok alapanyagot használunk fel nagyon kevés végtermék elkészítéséhez. A környezeten hátrahagyott nyomunkat ökológiai lábnyomnak nevezzük. Ez azt jelenti, hogy az ökológiai lábnyomunk mutatja meg, hogy mekkora változást hagyunk magunk mögött a környezetben. Mint a lábunk a homokban.

A termékek előállításához használt vizet például vízlábnyomnak nevezzük. Ez azt jelenti, hogy egy adott termék előállításához hány liter víz kell.
Egy pohár tej vízlábnyoma 200 l, egy csésze kávéé 140 l, egy pohár söré 75 l, egy pohár boré120 l, egy szelet kenyéré 40 l. Egy pohár narancslé előállításához és célba juttatásához 170 l, egy papírlaphoz 10 l, egy pamutpólóhoz 2000 l, egy csomag chipshez 185 l, egy tojáshoz 135 l, egy mikrocsiphez 32 l, míg egy hamburgerhez 2400 l víz szükséges. Látjátok milyen sok vizet használunk fel milyen kevés élelmiszer vagy termék előállításához? Ha nem ragaszkodunk például a bolti narancsléhez, hanem mi facsarjuk ki, akkor ezzel is támogatjuk azt a folyamatot, ami által kevesebb vizet használunk fel.

A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy törekszünk arra, hogy erőforrásainkból csak annyit használunk, amennyi feltétlenül szükséges, valamint olyan technológiákat használunk, amelyek nem vesznek el a környezetből. Ma még nagyon drága, de egyre több helyen használnak szélerőműveket a villanyáram előállítására. Vagy láthattok napelemeket ugyanerre a célra felállítva. Ha ti kicsiben tesztek azért, hogy a jövő generációinak is élhető legyen a föld, akkor előbb-utóbb a felnőttek is utánozni fognak titeket :-)

A tájékoztató írást a Bókay Árpád Általános Iskola 2.B. osztályának weboldalán találtam. Köszönet érte!

Hol olvashatok erről még többet?

Minden a szerelktív hulladékgyűjtésről
Újrahasznosítás - Wikipédia
Hogyan komposztáljunk
Környezetvédelem, fenntartható fejlődés
PET palack kreatív újrahasznosítása